A felvételi eljárás sikeres teljesítését követően a munkavállaló és a munkáltató megállapodása írásban is rögzítésre kerül, amit munkaszerződésnek nevezünk. Munkavállalóként mindenképpen ajánlott tisztában lennünk ezen dokumentum alapvetéseivel, ugyanis problémás esetekben a munkaszerződésben foglaltakra hivatkozva kezdheti meg egyik vagy másik fél az érdekérvényesítését. A következőkben tehát a munkaszerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat fogjuk ismertetni, beleértve többek között a szerződés célját, tartalmi elemeit és módosítási lehetőségeit.
Mi is az a munkaszerződés és mi a célja?
A munkaszerződés egy olyan hivatalos dokumentum, ami magában foglalja a dolgozó munkakörével kapcsolatos tudnivalókat. Célja, hogy a felmerülő problémák esetén a munkavállalót és a munkáltatót is védje. Az ebben foglaltakra hivatkozva ugyanis elkerülhetőek például a munkavégzésre, a bérezésre vagy adott esetben a végkielégítésre vonatkozó félreértések. Fontos tudni, hogy a kizárólag szóbeli megállapodásra alapozott, írásban nem rögzített munkaszerződés érvénytelen. A szóbeli megállapodásra érdekérvényesítés során csak a munkavállaló hivatkozhat – teheti ezt legfeljebb a munkába lépést követő 30 napon belül.
Lényeges tudnivaló továbbá, hogy egyszerűsített foglalkoztatás során a felek nem kötnek klasszikus értelemben vett munkaszerződést. Ettől függetlenül a munkavégzést a munkáltató természetesen köteles bejelenteni, illetve ezek a munkák ugyanúgy beleszámítanak a rendes szolgálati időbe, azonban más adózás és más munkafeltételek szabályozzák. Fontos még kihangsúlyozni a munkaszerződés és a megbízási szerződés közti különbséget is, mivel a két szerződés nem egyenértékű, teljesen eltérő típusról beszélhetünk az esetünkben. Megbízásnál ugyanis a megbízott önállóan jár el, miközben eleget tesz a megbízó utasításainak. A felek között ezesetben mellérendeltségi viszony áll fenn. További információk a két szerződéstípussal kapcsolatos különbségekről:
https://drujvary.hu/munkaviszony-vagy-megbizas-hasonlosagok-es-kulonbsegek/
A munkaszerződés tartalmi elemei
A munkaszerződésnek mindenekelőtt rögzítenie kell a munkavállaló és a munkáltató személyét, vagyis hogy a megállapodás kik között jön létre. Természetesen a munkaszerződés teljesítése szempontjából lényeges információk feltüntetése sem elhanyagolható. Munkavállalói oldalról ezek a következők: lakcím, adóazonosító jel, TAJ-szám, bankszámlaszám. A munkáltatóiról pedig az alábbiak feltüntetése indokolt: cégjegyzékszám, adószám, székhely.
Fontos kiemelni, hogy a munkaszerződésnek mindössze két kötelező tartalmi eleme van, méghozzá a munkakör és az alapbér. Ezek hiányában a munkaviszony nem jöhet létre. A munkakör meghatározásához szükség van a FEOR számra (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere), mivel a munkáltató ez alapján jelenti be a dolgozót a hatóságok felé. A bérezés meghatározásakor természetesen figyelembe kell venni a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat, illetve a bérezés módjánál meg kell határozni, hogy a munkavállaló fix vagy teljesítményarányos bért kap-e, esetleg ezek kombinációját.
Ezenkívül van néhány további pont, melyekkel kapcsolatban érdemes megállapodnia a munkavállalónak és a munkáltatónak, ugyanakkor ezeket mégsem tekinthetjük kötelező jellegűnek, mivel hiányuk esetén a Munka Törvénykönyve rendelkezései alkalmazandók. Ilyen például a munkavégzés helye, amivel kapcsolatban fontos kikötés, hogy földrajzilag behatárolható legyen (pl. Győr, Győr-Moson-Sopron megye stb.). Ezenkívül a munkaviszony tartalmát is érdemes rögzíteni, ellenkező esetben automatikusan határozatlan időre jön létre. Végezetül a napi munkaidőt is indokolt lehet írásban meghatározni, főszabály szerint ez napi 8 óra, de van lehetőség a felek eltérő megállapodására. Készenléti jellegű munkakör esetén a napi munkaidő 12 órában, a beosztás szerinti munkaidő napi 24 órában a beosztás szerinti heti munkaidő pedig 72 órában van maximalizálva. Azt sem árt továbbá megjegyezni, hogy a munkaviszony kezdetének a napja is a munkaszerződésben kerül meghatározásra, ha ez mégsem történik meg, akkor a szerződés megkötését követő napot tekinthetjük a munkaviszony kezdetének.
Miként módosítható a munkaszerződés?
Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását. Ennek megvalósítása persze csak abban az esetben történhet meg, ha az nem ütközik a Munka Törvénykönyvének megkötéseivel. Gyakori példa a munkáltatói oldalról kezdeményezett szerződésmódosításnak, mikor egy dolgozót átképeznek és új területen, más pozícióban folytatja munkavégzését. Munkavállalói oldalról a szerződésmódosítási kezdeményezés mögött gyakran családi okok húzódnak, jó példa erre mikor egy édesanya a GYED időszaka alatt részmunkaidőben tér vissza dolgozni. További fontos információk a munkaszerződés módosításával kapcsolatban az alábbi cikkben:
Ha pedig karrierünket egy új munkahelyen folytatnánk, mindenképpen látogassunk el a https://gyorallas.hu/ főoldalára a legfrissebb álláslehetőségekért.
GyorAllas.hu / N.G.